A kötővonal elsősorban a személyiség környezethez való viszonyulásának minőségét, az ahhoz való közeledését és szociális viszonyainak jellemzőit mutatja be. A kötésformát vizsgáljuk a betűk között, bizonyos betűkön belül (például h, m, n), valamint azokon a helyeken, ahol a normaírástól eltérő alakot találunk. A grafológia négy alapvető kötésmódot különböztet meg: girlandos, árkádos, szöges és fonalas. Ezeken kívül létezik az ún. kettős ívelés és a sacre coure névvel illetett kötésmód is. A mai alkalommal a girlandos kötővonalakkal fogunk foglalkozni.
A girlandos (füzéres) kötésmód
A vonal alakja ívelt, az ív indulási és érkezési pontja a felső zónahatáron van. Felül nyitott, alul kerek, zárt alakzat.
Ez a kötésmód igen gyakori, bár sokszor más kötésmódokkal keverten jelenik meg. Az így író emberről elmondhatjuk, hogy nyitott a világ dolgaira, befogadó az új információkra, szívesen közeledik embertársai felé. Képes kapcsolatokat teremteni, kiváló kommunikációs készséggel bír, exravertált, rugalmas, alkalmazkodó. A füzéres írásmódot előnyben részesítők érzelmi beállítottságúak, lágy, oldott, engedékeny emberek. Kedvesek, barátságosak, empatikusak, ám nyitottságuk, nagyfokú befogadási hajlamuk révén befolyásolhatók. Konfliktuskerülők és segítőkészek, tudnak adni és befogadni. Elképzelhető, hogy önállótlanok, céljaiktól eltéríthetők is lehetnek.
A szavak elején és végén megjelenő füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. Mindkettő arra utalhat, hogy a kedvességet, a szeretetet csak színlelik, mivel rájöttek arra, hogy barátságos, közvetlen viselkedéssel jobban el tudják érni céljukat.
